A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik. A középkorban fontos reprezentatív szerepe volt, hiszen a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt, emellett politikai és hadászati jelentősége sem volt elhanyagolható.

A Nyíregyházi Állatpark a várostól 5 km-re, a sóstói üdülőövezetben található, ahol strandfürdő, falumúzeum és egy parkerdő nyújt kikapcsolódást az idelátogatóknak. Az Állatpark ebben a természetes, szinte háborítatlan környezetben kapott helyet egy tölgyerdő mélyén.

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része. A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte. Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma városban található

A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Hossza a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 kilométeres Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 kilométert. A barlang ősidők óta nyitott természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő, több mint 50 m magas sziklafal tövében nyílik. Az átlag 10 méter széles, hét–nyolc méter magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több rövidebb-hosszabb mellékág csatlakozik. A barlang jelentős részét változatos színű és formájú, páratlan látványosságot nyújtó cseppkövek díszítik.

Az Egri Vár az egyik legmeghatározóbb építménye a magyar történelemnek és kultúrának. Lenyűgöző kiállítások sora tekinthető meg benne, egyik legkedveltebb közülük a Börtönkiállítás. A vár Eger főlé magasodó falai, melyek ezer év emlékeit őrzik szemet gyönyörködtetőek.

A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó. A tó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava. Hévízen a minőségi pihenés természetes, aa megannyi élmény ráadás! Fürdeni a meleg vízben igazi feltöltődés, melyet már a rómaiak is tudtak.

A 18. század közepétől folyamatosan épülő, bővülő kastély 200 éven keresztül a Festetics család tulajdona volt. Építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Többszöri átalakítások során mai formáját 1883 és 1887 között, Festetics (II.) Tasziló idejében nyerte el. Parkja természetvédelmi terület. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút kiállítást befogadó új épület. A kastély közelében, a Kastély utcában áll az Amazon Ház Látogatóközpont.

Országunk gazdag történelmi múltjának, színes természeti, néprajzi és kulturális tárházának köszönhetően sok olyan egyedülálló értékkel rendelkezik, amelyek helyet kaptak az UNESCO Világörökség listáján. Egyik ilyen csodálatos élménykincsünk a Budapesttől mintegy 100 kilométerre észak-keletre található, a Cserhát dombhátai közt megbúvó apró kis zsákfalu, Hollókő. Mintha egyenesen a magyar népmesékbe cseppennénk, úgy elevenedik meg a néprajzi múzeum hatását keltő, ám lakott, valódi palóc falucska, amely nem csak tornácos, muskátlis házaival, fazsindelyes templomával, kővel rakott utcácskáival, hanem élő, színes néphagyományaival is a világ minden tájáról vonzza a látogatókat.

A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás, amely a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered. Ezt a szokást a sokácok poklade néven is nevezik, ami a karnevál szó horvát megfelelője.